Zártvégű alapok (CEF): a passzív jövedelemszerzés legegyszerűbb módja

A passzív jövedelem kiépítése nem egyszerű dolog. Sok erőfeszítést, türelmet igényel. A legfontosabb, hogy ez egy hosszú futás, és kevesen érik el igazán. Akkor miért ne könnyítené meg a dolgát? Nem ritka, hogy a zárt végű alapok (CEF-ek) osztalékhozama meghaladja a 20%-ot. Jól hangzik, nem igaz? Nézzük meg közelebbről ezt az alaptípust, és nézzük meg, miről is van szó.

Mi az a CEF?

A CEF a zárt végű alapot jelenti. Ennek angol megfelelője például a zárt végű alap. Ez egy olyan típusú befektetési alap, amely induló tőkéjét tőzsdei bevezetés útján szerzi be. A tőzsdén kínált részvényeinek száma a meghatározás szerint fix, és nem változhat az idő múlásával. Az alap nem tud új részvények kibocsátásával és hasonlókkal további tőkét bevonni, és nem végezhet visszaváltásokat sem.

A zárt végű alapok mellett léteznek nyílt végű alapok is. Más befektetési alapok és a jól ismert ETF-ek is ebbe a kategóriába tartoznak. Ezek az alapok folyamatosan kaphatnak új tőkét új részvények kibocsátása révén, vagy csak visszaváltásokat végezhetnek.

Az előző bekezdés a CEF-ek egyik lehetséges hátrányára vonatkozik. Az ETF-ek szükség esetén folyamatosan visszavásárolhatnak vagy hozhatnak létre befektetési jegyeket, ha a kezelt vagyon (AUM) összege, azaz az alap által a befektető nevében kezelt befektetések teljes piaci értéke csökken vagy nő. A CEF-ek azonban nem rendelkeznek ezzel a lehetőséggel. Így a CEF-ek valamivel drágábban vagy olcsóbban kereskednek, mint a nettó eszközértékük (NAV). A NAV kiszámítása a következőképpen történik: (eszközérték mínusz kötelezettségek)/ osztva a forgalomban lévő részvények számával.

Mi az oka a magas osztalékoknak?

Az alábbi képernyőre pillantva észrevehetjük a rendkívül magas osztalékhozamokat. Ha az aktuális hozamot nézzük, akkor a 100 legjobb alapot tekintve ezek az alapok átlagosan 16,56%-os osztalékhozammal rendelkeznek. A hagyományos osztalékrészvények esetében hasonlóan magas számokról csak álmodhatunk. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de engem ez elgondolkodtatott. Mert ha évente összesen 5 dollárt kapok egy 100 dolláros részvénytől (egy elég szilárd 5%-os hozamú osztalékrészvénytől), szemben a 20 dollárral (egy CEF esetében elég átlagos 20%-os hozammal), az pokolian nagy különbség. Hogyan engedhetik meg maguknak ezt a zárt végű alapok?

Először is tisztáznunk kell a terminológiát. Ha jobban el akar mélyülni a CEF-ekben, keresse a "distribution" szót az "dividend" helyett. A kifizetés az a kifizetés, amelyet akkor kap, ha ETF-et vagy csak a CEF-jeinket tartja. Az osztalék egy kifizetés, ha Ön egy vállalat részvényeivel rendelkezik.

ACEF-ek általában azért fizetnek ki több pénzt, mert a nettó jövedelemtől eltérő forrásokból szereznek forrásokat. Egyéb források lehetnek például a tőkehozam vagy a tőkenyereség. Ezekkel az alap ellensúlyozni tudja, amit a befektetők között szétoszt.

Ahozamnövelés gyakran alkalmazott módszere a tőkeáttétel. Ez adósság felvétele vagy elsőbbségi részvények kibocsátása révén történik. Személy szerint azonban óvatosabb lennék a tőkeáttételt alkalmazó alapokkal szemben, mivel a kockázatosságuk növekszik. A tőkeáttétel általában csökkenti a teljesítményt recesszió idején. Ezzel együtt a nettó eszközérték is csökkenne, éppen az adósság által biztosított többletbefektetés miatt.

Más lehetőségek az opciók, vagy az egzotikusabb stratégiák, összetettebb befektetések formájában. A CEF-kezelőknek nem kell aggódniuk a befektetői visszaváltások miatt, így nyugodtan fektethetnek kevésbé likvid befektetésekbe. Erre példa a BlackRock néhány olyan alapja, amelyek magánbefektetésekre összpontosítanak.

Tippek a CEF-ekről

Ebben a részben két tippet szeretnék adni a CEF-ekkel kapcsolatban. Rájuk és a CEF-ek témájára @standasocha mutatott rá, aki érdeklődik az ilyen alapokba való befektetés iránt. Szeretném megköszönni neki az inspirációt.

Cornerstone Stratégiai Értékalap$CLM

Az alap 10 legnagyobb pozíciója a következőképpen néz ki: 1. Fidelity® Inv MM Fds Government I (20,22%), 2. Apple (5,3%), 3. Microsoft (5,1%), 4. Alphabet (3,9%), 5. Amazon (3%), 6. UnitedHealth Group (2,4%), 7. Tesla (2,3%), 8. Berkshire Hathaway (2,2%), 9. Visa (1,4%), 10. Pfizer (1,4%).

Az alapot 1987-ben hozták létre. Piaci kapitalizációja 1,087 milliárd dollár, amivel a piaci kapitalizáció tekintetében a 10. legnagyobb CEF. Jelenleg 8,14 dolláron kereskednek vele, mivel a részvények árfolyama az elmúlt egy évben több mint 35%-ot esett. Jelenleg az alap részvényenként 0,181 dollárt fizet ki havonta, ami közel 26%-os osztalékhozamot jelent.

Cornerstone Total Return Fund $CRF+1.4%

Az alap 10 legnagyobb pozíciója a következőképpen néz ki: 1. Fidelity® Inv MM Fds Government I (12,6%), 2. Apple (4,2%), 3. Amazon (3,9%), 4. Alphabet (3,8%), 5. Microsoft (3,4%), 6. UnitedHealth Group (2,8%), 7. Berkshire Hathaway (2,1%), 8. NVIDIA (1,7%), 9. JPMorgan Chase (1,4%), 10. Costco (1,4%).

A CRF még régebbi, mint a CLM. Az 1973-ban alapított alap hasonló, de kissé eltérő pozíciókkal. Jelenleg 7,86 dolláron kereskedik, mivel az elmúlt egy évben az árfolyam közel 22%-ot esett. Az alap havi 0,1734 dolláros osztalékot fizet, ami több mint 26%-os osztalékhozamot jelent.

Összefoglaló

Mint minden befektetésnél, itt is fontos, hogy a potenciális befektetés előtt alapos elemzést végezzen. Mint mindig, most is találunk példát olyan zárt végű alapokra, amelyek ezt jól csinálják, és a bennük történő befektetés jónak bizonyul. Ugyanígy találunk rossz állapotban lévő alapokat is.

Különösen érdekelt a zárt végű alapok témája, mert korábban nem voltam tisztában velük. De egyáltalán nem. A cseh befektetők részéről ezek az alapok teljesen elhanyagoltak, amit sajnálatosnak tartok. Ez egy másik érdekes módja lehet a befektetésnek.

Ha valaha is szeretne befektetni beléjük, az Interactive Brokersnél vagy a LYNX-nél megtalálja őket. Az itt működő hagyományos brókereknél nem fog CEF-eket találni, ezért ezt tartsa szem előtt.

Ne tekintse ezt a cikket befektetési ajánlásnak. Befektetés előtt mindig alapos elemzést kell végezni.